XXI. tétel: A JELENKOR (1945-től napjainkig)
A, Miért nevezik hidegháborúnak a második világháború utáni korszakot?

  Hidegháború:
       - a II. világháború után a szocialista és a kapitalista világrendszer kapcsolatában kb. 15-20 évig uralkodó politikai viszonyrendszer,
          amelyben a szemben álló felek közvetlen fegyveres konfliktus nélkül, de nukleáris háborúval fenyegetve igyekeztek pozícióikat
          megszilárdítani és kiterjeszteni.

       - Kezdetét Winston Churchill fultoni beszédével kötik össze. (1946) Az 1960-as évektől az enyhülés (detente) váltotta fel.

  1, A nemzetközi kapcsolatok 1945 után:
          a) az ENSZ létrejötte:
                    - a szövetségesek a második világháború alatt elhatározták, hogy egy (a Népszövetségnél hatékonyabb) nemzetközi
                       szervezetet hoznak létre. A tervezetet az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió
                       szakértői készítették elő.

                   - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapokmányát 1945 júniusában írták alá.
                      Célja: a nemzetközi konfliktusok tárgyalásos rendezése / a béke fenntartása a nemzetközi jog eszközeivel.
                   - A Közgyűlés az ellenőrzés és a felügyelet szerepét kapta.

  2, A Biztonsági Tanács:
          - A Biztonsági Tanácshoz nemzetközi feszültség esetén lehetett fordulni. 15 tagja közül 5 állandó tag:- az USA, a
            Szovjetunió, Anglia, Franciaország és Kína. Mindegyik nagyhatalom megkapta a vétójogot.
          - A Szovjetunió élt vétójogával az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatban.

            A testület büntető szankciókat rendelhetett el, rendfenntartó egységeket küldhetett a háborús övezetekbe.

          - Az ENSZ-nek alosztályai is alakultak:
                     1, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, 2, Nemzetközi Valutaalap, 3, Egészségügyi Világszervezet
                       (World Health Organization à WHO)

  3, A nürnbergi per: 1945 őszétől tárgyalták Nürnbergben a német háborús főbűnösök ügyét.
               - A 12 halálos ítéletből 1946. október 16-án tízet végrehajtottak (Göring öngyilkos lett cellájában)

     Új határok:
         - 1947 február 10-én Párizsban aláírták a legyőzöttek egy részével a békeszerződést.
         - A Szovjetunió megtarthatta a balti államokat, Finnország elcsatolt részeit, Lengyelország keleti területeit és Besszarábiát
         - Magyarországnak ismét le kellett mondania Kárpátaljáról és a bécsi szerződésekkel visszacsatolt területekről.
         - Ausztriának újra megtiltották az Anschlusst (Németországgal való egyesülés)
         - Olaszországot Isztria átadására kényszerítették,
         - Az USA gyakorlatilag megszerezte a teljes ellenőrzést a Csendes-óceán felett.
         - Franciaország visszakapta Elzász-Lotaringiát.

  4, A kitelepítések:
         - Az elűzött németek zöme többnyire Németország nyugati zónájába került.
         - Kitelepítési tevek vártak a csehszlovákiai, jugoszláviai magyarokra és a bulgáriai görögökre.

  5, A szovjet terjeszkedési tervek:
        - Sztálin a Vörös Hadsereg által megszállt országok többségében a politikai rendszert is meg akarja határozni.
          A vesztes országok belpolitikai / gazdasági élete fölött a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyakorolt felügyeletet
       - Térségünkben növekedett a szovjet befolyás.

  6, A fultoni beszéd:
       - 1946 márciusában Churchill volt miniszterelnök Fultonban komor szavakkal ecsetelte Közép- és Kelet-Európa
          jövőjét. (Úgy látta, hogy vasfüggöny ereszkedik le Európa 2 fele közé)

       - Sztálin a kontinens keleti részén élő népeket megfosztja szabadságuktól à rájuk kényszeríti a kommunista diktatúrát.

  7, A görög polgárháború: Görögországban 1944 óta polgárháború folyt a polgári erők és a kommunisták között.
        - A Truman-doktrína: 1947-ben Henry Truman amerikai elnök határozott állásfoglalás mellett döntött: a Truman-doktrína
          szerint a világon alapvetően 2 féle politikai berendezkedés létezik: a demokrácia és a diktatúra.

     (A dominóelv szerint, ha egy térségben kommunista hatalomátvételre kerül sor, hasonló változásokat idézhet elő a környező államokban is.)

  8, A Marshall-terv:
        - Marshall amerikai külügyminiszter 1947 nyarán beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok európai befolyását
          gazdasági téren is érvényesíteni akarja.
        - Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet irányításával Nyugat-Európa majdnem 10 milliárd dolláros támogatást
          kapott. Sztálin azonban megtiltotta, hogy elfogadják a Marshall-segélyt

  9, Németország megosztottsága:
       - A háború végén Németország keleti részén szovjet, nyugati részén amerikai, angol és francia megszálló övezet jött létre.
         A két szuperhatalom közötti hidegháború kialakulása miatt 1947-ben egyesítették az amerikai és az angol zónát, ehhez a
         francia megszálló övezet is csatlakozott. Önálló valutát vezettek be.

      - A Szovjetunió blokád alá helyezte Nyugat-Berlint.
      - A nyugati államok meghátrálás helyett légi hídon keresztül oldották meg a városrész ellátását, de ezt 1949 májusában
        kénytelenek voltak felszámolni.
      - Ősszel létrejött a – Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK)

 10, A NATO létrejötte:
          - A német válság közelebb hozta egymáshoz az egykori győzteseket és veszteseket Nyugat-Európában.
            Az USA, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia 1949-ben létrehozta a NATO-t (Észak-atlanti szövetség)
          - a katonai szervezet védelmi céllal jött létre.

  Szovjetunió és a szovjet terjeszkedés a II. világháború után

        1, A háborús veszteségek:
              - becslések szerint legalább 20 millió halottja volt a Szovjetuniónak. Városok és falvak egész sora vált romhalmazzá,
                a termőföldek használhatatlanokká váltak.

       2, Az átnevelő táborok: Sztálin ugyanaz maradt, aki volt: gátlástalan diktátor.
              - A német fogolytáborokból hazatért szovjet katonákat otthon is táborba zárták, mondván, hogy ”megfertőződtek
                a fasiszta ideológiától”, át kell nevelni őket.
              - Hasonló lett a sorsuk azoknak, akik a háború során külföldiekkel bármilyen kapcsolatba kerültek.

       3, Népek áttelepítése: Tekintélyes egységek vettek részt Hitler oldalán a szovjet hatalom elleni küzdelemben. (ukránok, tatárok és mások)
             - Ukrajnában a háború után is utcai és földalatti harcok folytak az elszakadásért küzdők és a szovjetek között.
             - Sztálin egész népeket telepített át a birodalom távoli, sivár részeibe.

       4, A háború utáni gazdaságpolitika: A háború után visszatértek a 30-as évek módszereihez. Az ország nagy részén éhínség tombolt.
             - Sztálin a hidegháború kialakulásával ismét a nehézipar erőltetett fejlesztése mellett döntött. Felemelték a parasztok adóját.

       5, Kultúra / tudomány:
            - Sztálin a szellemi életet is szigorúan ellenőrizte. Hírhedt külpolitikusa; ZSDANOV döntötte el, hogy kinek a művei
              jelenhetnek meg, illetve ki kerül feketelistára.

       6, Az antiszemitizmus (fajgyűlölet): A szovjet vezető, Sztálin a hazai zsidókat is az új állam ügynökeinek tekintette.

       7, Sztálin halála:
            - Közvetlenül halála előtt Sztálin zsidó orvosok ellen készített elő pert. Azzal vádolta az orvosokat, hogy az állami
              vezetés élén állók meggyilkolására készültek. De a perre nem kerülhetett sor, mert Sztálin 1953. március 5-én meghalt.